Balatoni hal*

ISMERTETŐ

A Balatonban élő vagy a Balaton vízgyűjtőterületén szaporított, nevelt és élő fogassüllő vagy ponty, amelyet hűtött vagy fagyasztott formában hoznak kereskedelmi forgalomba.
A fogassüllő ragadozó, arányos testalkatú, erősen megnyúlt testű, oldalról összenyomott, alacsony hátú hal. Húsa fehér, szálkátlan, szilárd jellegű, jó konzisztenciájú, lemezesen omló zsírszegény és magas fehérjetartalmú, nincs iszapszaga vagy -íze. A ponty a Balatoni sudár ponty és a Varászlói tükrös ponty államilag elismert pontyfajtákból származhat, ezek zsírtartalma 3,5 és 8,0% között lehet. Az élő halak jellemzően erősek és egészségesek, feldolgozott állapotban izomzatuk friss kinézetű, jó állagú kiválóan alkalmas a különféle halételek elkészítésére.

A TERMŐHELY JELLEMZÉSE

A „Balatoni hal” termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének megjelölt helyeire terjed ki. A termékek fogyasztók által elismert gasztronómiai tulajdonságai és különleges minősége alapvetően a sajátos földrajzi környezetnek, ezen belül a klíma, a vízminőség, az ökológiai állapot és a táplálkozás együttes hatásának tulajdonítható. A Balatonban és vízgyűjtő területén elhelyezkedő halgazdaságokban a „Balatoni hal” bőven megtalálja a fejlődéséhez szükséges táplálékot, amely hozzájárul ahhoz, hogy kivételes ízű balatoni halat fogyaszthasson a fogyasztó, és amelynek köszönhetően vált méltán híressé a balatoni hal.

A „Balatoni hal” termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének az alábbiakban megjelölt helyeire terjed ki (Melléklet, 1. számú térkép):
1. Balaton és vízrendszere (halgazdálkodási vízterület nagysága: 61 139 ha) Balaton és vízrendszere egyes víztestei:
– a Balaton egész területe,
– a Zala folyó a torkolattól a fenékpusztai vasúti hídig,
– a Hévíz folyás a torkolattól a tó duzzasztó műtárgya előtt számított 50 m-es alvízi szelvényig,
– a Páhoki-csatorna a torkolattól a Hévíz folyásig,
– az Egyesített-övcsatorna a bárkázó hídtól a Gyöngyös patak befolyásáig,
– a Fenyvesi-nyomócsatorna a torkolattól a balatonfenyvesi szivattyúházig,
– a Nyugati-övcsatorna a torkolattól a pálmajori vasúti hídig,
– a Keleti-Bozót-csatorna a torkolattól a pusztaberényi vasútállomás felé vezető út hídjáig,
– a Jamai-patak a torkolattól a Bugaszegi-halastó lecsapoló zsilipjéig,
– a Tetves-patak a torkolattól a Balatonlellei-halastavak lecsapoló zsilipjéig,
– a Kismetszés a torkolattól a 70-es közútig,
– a Nagymetszés a torkolattól a szóládi fahídig,
– a Lesence-, a Kétöles-, a Tapolca-, az Egervíz- és a Burnót-patakon, valamint az Egermalom-csatornán a torkolattól a 71-es közútig,
– a Sári és Cigány-belvíz-csatorna a somogyszentpáli bekötőúttól a Nyugati-övcsatornáig,
– a Nyugati-övcsatorna Pálmajor vasúti híd feletti Határ-külvíz csatornáig tartó szakasza,
– a Határ-külvízcsatorna torkolattól a Marcali-Öreglak közötti közútig tartó szakasza,
– a Cigány csatorna,
– a Keleti-Bozót vízfolyás.
2. Kis-Balaton Vízédelmi Rendszer I. ütem (Hídvégi-tó) (terület: 2000 ha) 3. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem (Fenéki-tó) (terület: 5110 ha)
4. Marcali-víztározó (terület: 407 ha) 5. Fonyód-Zardavári halastavak (terület: 135 ha)
6. Balatonlelle-Irmapusztai halastavak (terület: 275 ha) 7. Buzsáki-Ciframalmi halastavak (terület: 138 ha)
8. Balatonszárszó-Nádfedeles halastó (terület: 15 ha) 9. Balatonföldvári halastó (terület: 23 ha) 10. Somogyvár-Tölösi halastavak (terület: 26 ha) 11. Varászlói halastavak (terület: 174 ha) 12. Siófok-Töreki halastavak (terület: 36 ha)

TERMÉKLEÍRÁS

A Balatoni hal földrajzi jelzés termékleírása itt található meg.

*átmeneti nemzeti oltalom

 

Balatoni hal*