Békési Szilvapálinka

Pálinkában alap íznek számít a szilva, melyből 23 államilag elismert fajtája tálalható jelenleg termesztésben. A különböző szilvafajták kóstoláskor igen változatos virágos, könnyed, lekváros, fűszeres, piros bogyós, magkarakteres, marcipános, fahéjas illat és íz jegyeket mutathatnak. A Békési Szilvapálinka a Körösök völgyében termesztett, döntően „Vörös szilva” felhasználásával hagyományos kisüsti (rézfelületet is tartalmazó üst rendszerű) lepárlás során készül, mely külsőre mutatós, színe kékespiros, íze édeskés és savas. A ” Vörös szilva” kifejezetten pálinkafőzésre alkalmas fajta, másodlagosan használható asztali gyümölcsnek, mivel magvatartó.

Felhasználható alapanyag, szilva fajták:

Vörös szilva 50%-ban, további szilva fajták lehetnek a földrajzi területen temesztett pl.: Stanley, Ageni, Besztercei szilvák.

Földrajzi terület:

A „Békési Szilvapálinka” földrajzi jelzés kizárólag Magyarországon, ezen belül a Körösök völgyében: Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, Mezőberény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Vésztő, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós és közigazgatási területén termesztett vörös szilvából készített termékeken használható, amelynek cefrézését, erjesztését, lepárlását, érlelését, ágyazását, pihentetését és palackozását is ott végezték.

Békési Szilvapálinka