Földrajzi Árujelzők Program

A Fertő-tó mentén termesztett petrezselyemgyökér immár 200 éve ismert és keresett termék. Az ország különböző tájain termelt petrezselyemgyökértől abban különbözik, hogy habfehér színű, alakja simább, elágazásmentes és erőteljesebb/erőteljesen fűszeres ízű és illatú, amit a növény illóolaj-tartalma okoz. Mindez köszönhető a talajok hatásának, valamint a Fertő-tó és az Alpokalja éghajlatának. A vízszabályozás után a szárazra került tómeder laza, mélyrétegű és üde talaja teszi lehetővé, hogy ez a gyökérzöldség mélyre hatoló, sima, elágazás nélküli gyökeret neveljen.

„Fertőd vidéki sárgarépa” a többi sárgarépához képest vörösebb színű, édeskésebb, intenzív ízű, hosszú, sima és elágazásmentes, cukortartalma és béta-karotin tartalma magas. Korai fajtái frissen, május végétől kezdve, a nyár folyamán kerülnek értékesítésre.
Termelése Magyarország nyugat-dunántúli területén Győr-Moson-Sopron megyében a Fertő-tó környékéhez köthető. Mind a térség középkötött, homokos vályogtalaja mind pedig éghajlata ideális a gyökérzöldségek számára, a termesztési kultúra pedig másfél évszázada, generációkon keresztül öröklődik, ami a sikeres termesztés zálogát jelenti.

A Derecske almának igen változatos a fajtaválasztéka, ennek köszönhetően a legkülönbözőbb fogyasztói ízlést is ki tudják szolgálni (inkább savas, vagy édesebb, aromásabb, lédúsabb). Közös tulajdonságuk, hogy az itt termesztett fajták a megszokottnál édesebbek, magas kalciumtartalom és nagyobb húskeménység jellemzi őket. A „Derecske alma” termesztési helye a Hajdú-Bihar megyében elhelyezkedő Dél-Hajdúság elnevezésű kistájhoz tartozik. A „Derecske alma” egyedi jellegzetes karakterét a helyi természeti adottságoknak és az alkalmazott technológiának együttesen köszönheti.

A “Csatárpusztai szürkemarhahús” kiemelkedő érzékszervi tulajdonságait a tenyésztípus, a speciális tartástechnológia, a védett környezet, a stresszmentes tartás és vágás együttesen biztosítja. A Csatárpusztai szürkemarhahús színe sötétvörös árnyalatú. Ez a legelőtartással járó sok mozgás, valamint a szálastakarmányra alapozott etetés következménye. Harmonikus és komplex marhahús íz jellemzi, melyet a legelők füvének aromája, és egyéb, dióra és olajos magvakra emlékeztető ízek hatnak át.

A „Medgyesi dinnye” kiváló minőségéhez hozzájárul, hogy a napsütéses órák száma ebben régióban a legmagasabb az országban. A kora hajnali óráktól egészen késő estig ragyogó nap érleli az itt termelt dinnyét intenzív színűvé. A forró nappalokat a bihari hegyek közelsége miatt hűvös éjszakák követik, ez a hőingadozás elősegíti a magas cukortartalmat ezáltal a mézédes íz kialakulását. A földrajzi terület gyógyvíz rétegének hatása a dinnyetermesztéshez felhasznált öntözővizekre pedig hozzájárul a „Medgyesi dinnye” zamatosságának kialakulásához.

A „Szegedi tükörponty” vöröses színű húsú, omlós, mellékíztől mentes, ízletes, magas fehérjetartalmú hal. A halhús alacsony zsírtartalmát – mely különlegessé teszi -, az egyedileg kitenyésztett tájfajta és a tartási körülmények biztosítják. A „Szegedi tükörponty” kivételes minősége a földrajzi terület természeti adottságaival szorosan összefügg. A terület egyedi talajadottságai, a szik, a kiváló minőségű táplálóvíz, az éghajlat, ezen belül a magas napfényes órák száma mind hozzájárulnak a hal egyedi és kitűnő minőségéhez. A „Szegedi tükörponty” szálkátlanítva a híres Szegedi Halászlé alapanyaga.

A „Kevi kolbász” hagyományos füstöléssel, majd szárítással készül. Különleges jellemzője az egyedi füstölési technológia következtében kialakított füst íz, melyet a bükk, tölgy és gyümölcsfa meghatározott arányú keverékével történő füstöléssel lehet elérni. A kolbász az érlelt, szárított húsra jellemző illattal és ízzel rendelkezik, melyhez hozzájárul a fűszerpaprika és fokhagyma, valamint a bors keverékéből származó fűszeres íz hatás. Jellemzően egyik fűszer sem domináns olyan mértékben, hogy meghatározó legyen, harmonikus ízű. Előállítása Túrkeve város közigazgatási határán belül történik.