ISMERTETŐA „Gönci kajszibarack” különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét Gönc térségének kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési, szüretelési, tárolási, szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítja. |
|
A TERMŐHELY JELLEMZÉSEAz itt termelt kajszibarack ugyanazon fajtája átlag 6–10 nappal később érik, mint Kecskemét vidékén a hűvösebb mezoklíma miatt, amely egyúttal kedvező hatású a kajszi-gyümölcs fogyasztási minőségére is. A tájegység Magyarországon a legegyenletesebben hideg telű terület, ezért itt a legkisebb a kajszibarack- termesztés kockázata. A tájon jelentős a magyar kajszi fajtacsoport (fajtatípus), amely valószínűleg 300-350 éve kezdett kialakulni. 1960-tól önállónak elismert Gönci magyar kajszi vált a termesztési körzet uralkodó fajtájává. |
|
Abaúj-Hegyközi kistérség: Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Boldogkőváralja, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hidasnémeti, Korlát, Tornyosnémeti, Vizsoly, Zsujta Encsi kistérség: Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Detek, Encs, Fancsal, Forró, Fulókércs, Garadna, Ináncs Szerencsi kistérség: Bekecs, Golop, Legyesbénye, Megyaszó, Monok, Rátka, Szerencs, Tállya Szikszói kistérség: Alsóvadász, Felsővadász, Hernádkércs, Homrogd, Léh, Nagykinizs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó |
|
FŐBB GYÜMÖLCS FAJTÁKGönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia. |
|
TERMÉKLEÍRÁSA Gönci kajszibarack földrajzi jelzés termékleírása itt található meg. |