Gönci kajszibarack

ISMERTETŐ

A „Gönci kajszibarack” különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét Gönc térségének kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési, szüretelési, tárolási, szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítja.
A kajszibarack húsa néhány táplálkozás-élettanilag különösen fontos anyagot tartalmaz, amelyek közül a vitamin, a karotin, az ásványi anyag, a cukor és a szerves sav mennyisége kiemelkedő. A kajszibarack magas A- és B-vitamin tartalmával kiemelkedik a többi gyümölcsfaj közül, cellulóztartalma alacsony, jelentős kálium- és magnézium-tartalma.

A TERMŐHELY JELLEMZÉSE

Az itt termelt kajszibarack ugyanazon fajtája átlag 6–10 nappal később érik, mint Kecskemét vidékén a hűvösebb mezoklíma miatt, amely egyúttal kedvező hatású a kajszi-gyümölcs fogyasztási minőségére is. A tájegység Magyarországon a legegyenletesebben hideg telű terület, ezért itt a legkisebb a kajszibarack- termesztés kockázata. A tájon jelentős a magyar kajszi fajtacsoport (fajtatípus), amely valószínűleg 300-350 éve kezdett kialakulni. 1960-tól önállónak elismert Gönci magyar kajszi vált a termesztési körzet uralkodó fajtájává.

Abaúj-Hegyközi kistérség: Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Boldogkőváralja, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hidasnémeti, Korlát, Tornyosnémeti, Vizsoly, Zsujta

Encsi kistérség: Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Detek, Encs, Fancsal, Forró, Fulókércs, Garadna, Ináncs

Szerencsi kistérség: Bekecs, Golop, Legyesbénye, Megyaszó, Monok, Rátka, Szerencs, Tállya

Szikszói kistérség: Alsóvadász, Felsővadász, Hernádkércs, Homrogd, Léh, Nagykinizs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó

FŐBB GYÜMÖLCS FAJTÁK

Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C 235, Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi arany, Ceglédi óriás, Pannónia.

TERMÉKLEÍRÁS

A Gönci kajszibarack földrajzi jelzés termékleírása itt található meg.

 

 

 

 

 

Gönci kajszibarack