Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt

ISMERTETŐ

A „Győr-Moson-Sopron Megyei Csemege Sajt” tehéntejből készített, sózott és Brevibacterium linens kéregflórával érlelt, zsíros, röglyukas sajt. A fő érlelő mikroflóra a meghatározott földrajzi területen döntően természetes módon szaporodik.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Csemege Sajtot hagyományosan a nyugat-dunántúli megye területén állítják elő.
A tejből az előérlelést követően kialakult alvadékot formákba töltik, majd sófürdőben sózzák, szárítást követően pedig érlelik. A sajt érlelése magas, 90% feletti, relatív páratartalom mellett, kizárólag fenyőfából készített deszkákon történik, amelynek felületén a fő érlelő baktériumtörzs telepedett meg. A mikroflóra számára ideális körülményeknek köszönhetően a kéregflóra a sajt felületén gyorsan elszaporodik: az érlelés negyedik, ötödik napján már megjelenik és halványsárga bevonatot képez. Az érlelés időtartamának növekedésével a sajt illata és íze erőteljesebbé válik. A sajtokat 3-4 naponként kézzel forgatják, felületüket ilyenkor 10-12%-os konyhasó oldattal áttörlik. A sajt a négy-öt hétig tartó érlelést követően vöröses-sárga színű, erőteljes illatú és aromás ízű, vágásfelülete pedig röglyukas.
A sajt fő karaktere az erőteljes íze és illata, az intenzív fehérjebontásnak köszönhető, ennek eredményeként a sajt a szájban elomló állományú és a könnyen emészthető.
A „Győr-Moson-Sopron Megyei Csemege Sajt” döntően hagyományos technológiával, hagyományos eszközökkel végzett, vagy kézi beavatkozással irányított, de nem automatizált technológiával és technikákkal előállított sajt. Jellemző a gyártás kis volumene, amely elsősorban manufakturális körülmények között, nemcsak kézzel végzett munka eredménye. A kézi munka meghatározó szerepe azonban egyértelműen igazolható.

AZ ELŐÁLLÍTÁSI TERÜLET JELLEMZÉSE

Győr-Moson-Sopron megye területe döntően a Duna, illetve a Rába-Rábca, Répce és Ikva folyók hordalékából építkező síkság.
A földrajzi területen a szerencsésen találkozó szellemi-technikai bázis és alapanyag-ellátottság megalapozta a területhez köthető, sajátos minőségű tejtermékek, különösképpen sajtok jelentőségét, ismertségét, elismertségét.
A „Győr-Moson-Sopron Megyei Csemege Sajt” földrajzi területe magában foglalja Győr-Moson-Sopron megye egész közigazgatási területét.
Települések: Abda, Acsalag, Agyagosszergény, Árpás, Ásványráró, Babót, Bágyogszovát, Barbacs, Beled, Bezenye, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Bőny, Börcs, Bősárkány, Cakóháza, Cirák, Csermajor, Csikvánd, Csorna, Darnózseli, Dénesfa, Dör, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Écs, Edve, Egyed, Enese, Farád, Fehértó, Feketeerdő, Felpéc, Fertőd, Fertődoboz, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak Fertőújlak, Gönyű, Gyarmat, Gyóró, Gyömöre, Győr, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Hegykő, Hidegség, Himod, Hövej, Ikrény, Jánossomorja, Jobaháza, Kajárpéc, Kapuvár, Károlyháza, Kimle, Kisbabot, Kisbajcs, Kisbodak, Kisfalud, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lébény, Levél, Lipót, Maglóca, Magyarkeresztúr, Máriakálnok, Markotabögöte, Mecsér, Mérges, Mezőörs, Mihályi, Mórichida, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Mosonudvar, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyárliget, Nyúl, Osli, Öttevény, Páli, Pannonhalma, Pásztori, Pázmándfalu, Pér, Potyond, Püski, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Rábcakapi, Rajka, Ravazd, Répceszemere, Rétalap, Sarród, Sobor, Sokorópátka, Sopronnémeti, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Tőzeggyármajor, Újrónafő, Vadosfa, Vág, Vámosszabadi, Várbalog, Vásárosfalu, Vének, Veszkény, Vitnyéd, Zsebeháza

TERMÉKLEÍRÁS

A Győr-Moson-Sopron megyei csemege sajt földrajzi jelzés termékleírása itt található meg.

 

Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt