Hajdúsági torma

ISMERTETŐ

A „Hajdúsági torma” a Hajdúsági termőtáj homokos öntés illetve lápos réti talaján, úgynevezett bakhátas termelési technológiával termesztett egyéves növény. A „Hajdúsági tormát” az egyedi termelési technológia teszi egyedülállóvá. A tápanyagokkal feltöltött talajt 50-60 cm mélyen forgatják, majd ennek rögösségétől függően talajmaró vagy sima bakhátoló ekével 90-100 cm-es sortávolságra 30-40 cm magas bakhátat készítenek, amelyeket speciális hengerrel tömörítenek. A bakhátakba függőlegesen helyezik el a szaporítóanyagot (dugványt), amely a laza szerkezetű morzsalékos talajban növekedve nem ütközik akadályba, így nem csökött vagy elágazó, hanem ennek köszönhetően egyenes főgyökeret (rizómát) kapunk. Ezt a tipikusan magyar ültetési technikát csak ott lehet megvalósítani, ahol a klimatikus adottságok és a talajviszonyok egyaránt adottak. A táj ligetes és lankás domborzata ún. „Sétáló árnyékot” képez a termőtáblák felett, amely védelmet nyújt az erős napsugarak ellen és gátolja a túlzott mustárolaj képződést. Ennek eredményeképpen a Hajdúsági torma mindig kellemes csípős ízt produkál, de sosem válik túl erős ízűvé.

A TERMŐHELY JELLEMZÉSE

A hajdúsági termőtáj az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el, az itt kialakult homokos, löszös talajtípus igen kedvező a növény termesztésére. A torma a mélyebb fekvésű, párás levegőjű területeket kedveli, a humuszban gazdag, jó vízellátású (nyirkos), laza talajokon fejlődik jól, amely kiválóan jellemzi termő területét is.

Hajdú-Bihar megye területén koncentráltan (itt terem a torma 92-95%-a): Álmosd, Bagamér, Debrecen (Debrecen-Bánk, Debrecen-Haláp), Kokad, Létavértes, Újléta, Vámospércs; szórványosan: Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírmártonfalva

TERMÉKLEÍRÁS

A Hajdúsági torma eredetmegjelölés termékleírása itt található meg.

Hajdúsági torma