Makói vöröshagyma /
Makói hagyma

ISMERTETŐ

A vöröshagymát alapvetően magról vetve termesztik világszerte, azonban a Makó térségi száraz, csapadékmentes és napos időjárása miatt a vöröshagyma egy nyáron nem tudott kellő nagyságúra növekedni, ezért termesztését az ún. dughagymás termesztési mód kialakítása révén egy évvel meg kellett hosszabbítani, ez az idő – és költségtöbblet azonban az évszázados helyi termelői nemesítés eredményeként egyedülálló tulajdonságokat eredményezett.
A „Makói vöröshagyma” vagy „Makói hagyma” termesztésénél az áruhagyma (étkezési hagyma) előállítása a második évben történik. A kétéves termesztési mód esetén az apró virágmagból sűrű magvetéssel kisméretű hagymát, ún. dughagymát állítanak elő az első évben, ez lesz a következő évi kifejlett áruhagyma termelésének alapanyaga. A makói dughagymás vöröshagyma genetikai anyagának felhasználásával, abból kinemesítve hozták létre a makói hagyma egyéves termesztésű, magról vetett változatát, amely a dughagymással azonos értékű, mindkettő makói típusú fajta.

A TERMŐHELY JELLEMZÉSE

A Makói tájkörzet talajait a Maros folyó hordalékai alakították ki, a lösz és öntéstalaj magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag, középkötött, morzsalékos szerkezetű, sík felületű, amely adottságok kedveznek a vöröshagyma minőségének. A „Makói vöröshagyma” vagy „Makói hagyma” esetében a földrajzi környezetnek köszönhető tulajdonságok a magas szárazanyag-tartalom, erős ízhatás, kedvező fogyasztási, gyógyászati, szállítási, tisztítási és tárolási tulajdonságok.

Települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák,Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Pitvaros, Tótkomlós

TERMÉKLEÍRÁS

A Makói vöröshagyma eredetmegjelölés termékleírása itt található meg.

 

 

 

 

Makói vöröshagyma /
Makói hagyma