ISMERTETŐA vöröshagymát alapvetően magról vetve termesztik világszerte, azonban a Makó térségi száraz, csapadékmentes és napos időjárása miatt a vöröshagyma egy nyáron nem tudott kellő nagyságúra növekedni, ezért termesztését az ún. dughagymás termesztési mód kialakítása révén egy évvel meg kellett hosszabbítani, ez az idő – és költségtöbblet azonban az évszázados helyi termelői nemesítés eredményeként egyedülálló tulajdonságokat eredményezett. |
|
A TERMŐHELY JELLEMZÉSEA Makói tájkörzet talajait a Maros folyó hordalékai alakították ki, a lösz és öntéstalaj magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag, középkötött, morzsalékos szerkezetű, sík felületű, amely adottságok kedveznek a vöröshagyma minőségének. A „Makói vöröshagyma” vagy „Makói hagyma” esetében a földrajzi környezetnek köszönhető tulajdonságok a magas szárazanyag-tartalom, erős ízhatás, kedvező fogyasztási, gyógyászati, szállítási, tisztítási és tárolási tulajdonságok. |
|
Települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák,Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Pitvaros, Tótkomlós | |
TERMÉKLEÍRÁSA Makói vöröshagyma eredetmegjelölés termékleírása itt található meg. |