Nagykunsági birspálinka*

Magyarországon a birs első okleveles említése 1395-ből maradt fenn. Az egész világon ismert kb. 40-50 birsfajtából Magyarországon 10-15 fajta megtalálható. A birs kemény húsú, nehezen feldolgozható, kimondottan illatos gyümölcs. Kétféle alakban ismeretes, ez a birsalma és birskörte.
A Nagykunsági tájegység saját birs fajtája a Mezőtúri birs, amelynek anyafáját Brózik Sándor gyűjtötte be Mezőtúrról 1955-ben. A Mezőtúri birs kiemelkedően zamatos, így különösen alkalmas kompót, birsalmasajt és pálinka előállítására is. Fanyar, fűszeres, enyhén csípős karakterű pálinkák készíthetőek a gyümölcsből, ezen belül a birsalma édeskésebb viaszosabb jegyekkel, míg a birskörte citrusos, robosztusabb aromatikával rendelkezik.

Felhasználható alapanyag, birs fajták:

A Jász-Nagykun-Szolnok megye a Tisza vonalától keletre lévő településeken termett birs gyümölcs.

Földrajzi terület:

A „Nagykunsági Birspálinka” földrajzi jelzés kizárólag Magyarországon ezen belül a Jász-Nagykun-Szolnok megye: Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaderzs, Tiszaörs, Abádszalók, Tiszaszentimre, Nagyiván, Tiszabura, Tomajmonostora, Kunmadaras, Tiszaroff, Tiszagyenda, Kunhegyes, Berekfürdő, Tiszabő, Karcag, Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, Tiszapüspöki, Örményes, Szolnok, Szajol, Törökszentmiklós, Túrkeve, Tiszatenyő, Kuncsorba, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Kengyel, Kétpó, Martfű, Mezőhék, Mezőtúr, Cibakháza, Tiszaföldvár, Mesterszállás, Nagyrév, Öcsöd, Tiszainoka, Tiszakürt, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Tiszasas, Csépa, Szelevény és közigazgatási határaik területén termesztett birsből készített termékeken használható, amelynek cefrézését, erjesztését, lepárlását, érlelését, ágyazását, pihentetését és palackozását is Jász-Nagykun-Szolnok megye felsorolt településienek közigazgatási területén végezték.

Nagykunsági birspálinka*