Nagykunsági birspálinka

KARAKTER

A birs gyümölcs alapanyagnak köszönhetően a belőle főzött pálinka lágy, krémes, elsősorban viaszos, fűszeres karaktereket hordoz mind illatában, mind ízében. Ízében a fanyar, az édes jegyeket citrusos, fűszeres, édeskésen lekváros jegyek egészítik ki. A „Nagykunsági birspálinkát” legalább 50%-ban a Mezőtúri birsfajta párlata alkotja, amelynek köszönhető a pálinka rózsás, parfümös és illatos aroma jegyei.

FŐBB FAJTÁK

A Jász-Nagykun-Szolnok megye a Tisza vonalától keletre lévő településeken termett birs gyümölcs.

A TERMŐHELY JELLEMZÉSE

A Nagykunság területén a nyári átlaghőmérséklet és a napsütéses órák száma az országos átlagnál magasabb, a humuszban gazdag talaj a gyümölcsfák számára jó tápanyagellátást biztosít, ezért az itt termő birsfajták illata, íze sokkal intenzívebb és cukortartalma magasabb 5 (átlagos cukortartalom 7-13%), így az ilyen gyümölcsből készülő pálinkákban karakteresebben érvényesülnek a gyümölcs jellemzői, mint a friss, üde citrusos jegyek kiegészülve kellemes cserességgel és egy diszkrét kompótos, lekváros tónussal. A „Nagykunsági birspálinka” alapanyagát legalább 50%-ban a Mezőtúri birsfajta adja. Ez a tájfajta a belőle készülő pálinka aromáit is jelentősen meghatározza, mivel a tájfajtának köszönhetően rózsás, parfümös és illatos jegyek dominálnak a pálinkában.

Jász-Nagykun-Szolnok megye: Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaderzs, Tiszaörs, Abádszalók, Tiszaszentimre, Nagyiván, Tiszabura, Tomajmonostora, Kunmadaras, Tiszaroff, Tiszagyenda, Kunhegyes, Berekfürdő, Tiszabő, Karcag, Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, Tiszapüspöki, Örményes, Szolnok, Szajol, Törökszentmiklós, Túrkeve, Tiszatenyő, Kuncsorba, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Kengyel, Kétpó, Martfű, Mezőhék, Mezőtúr, Cibakháza, Tiszaföldvár, Mesterszállás, Nagyrév, Öcsöd, Tiszainoka, Tiszakürt, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Tiszasas, Csépa, Szelevény és közigazgatási területe.

TERMÉKLEÍRÁS

A Nagykunsági birspálinka földrajzi jelzés termékleírása itt található.

Nagykunsági birspálinka