Pécs

Pannon borrégió

BORSTÍLUS

A borokról nagy általánosságban elmondható, hogy ötvözik a frissességet a gyümölcsösséggel és egyfajta mélységgel, közepes vagy akár közepesen túl mutató testtel, alkohollal rendelkeznek. Vörösboroknál feszes tanninszerkezet jellemző, míg az illatos fajták ugyan kifejezettek, de diszkrét gazdagságot tudhatnak magukénak, akár egyfajta gyógynövényes jeggyel kiegészítve.

TERMŐHELY

A Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék középtáj hazánk legdélebb területei közé tartozik. A borvidék Baranya megyében található, kelet-nyugati irányban Szigetvár és Mecseknádasd között fekszik, déli – keleti irányban pedig Mohácsig húzódik. A szőlőültetvények zöme 110-300 méter közötti tengerszint feletti magasságban található. A korabeli írások általában a megyét jelölik meg, nem beszélnek borvidékekről, de a térségben található Pécset és Szekszárdot szőlőtermesztő városokként emelik ki. Baranya neve is a szőlőre utalhat, egyik eredetértelmezés szerint a jelentése a „bor anyja”. A XIX. században került ide a cirfandli szőlő, amely a borvidék különlegességévé vált. 1949-ben hozták létre a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kísérleti Telepét, amely fontos bázisa lett a térség szőlőtermesztésének. Az intézményben dolgozott Király Ferenc a zenit, zengő, zeus, zefír és zéta fajták „szülőatyja”, aki a furmint klónszelekciójával is foglalkozott. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal Pécset 1987-ben a „Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa” címmel tüntette ki. Jelentős a vidék kádáripara is, a települések közül Mecseknádasd emelhető ki e vonatkozásban.

 Babarc, Bár, Boda, Bóly, Cserkút, Dunaszekcső, Hásságy, Helesfa, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kispeterd, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lánycsók, Magyarszék, Máriakéménd, Mecseknádasd, Mohács, Monyoród, Mozsgó, Nagypeterd, Nagynyárád, Nyugotszenterzsébet, Olasz, Pécs, Pécsvárad, Somberek, Szajk, Szederkény, Szemely, Szigetvár, Versend

TALAJ

A Mecseken a talajképző kőzet a pannon üledék és a lösz (nyugati rész), a magasabb részeken triász mészkő, de foltokban előfordul a permi homokkő (Jakab-hegy) és a permi agyagpala is. Az erózió miatt megtalálhatóak a rendzina fekete és vörösagyagos változatai, a mészkőfelszín werfeni pala málladékai. Helyenként a homokkő márgás és palás rétegekkel váltakozva került a felszínre, itt humuszkarbonát talajok alakultak ki, míg a konglomerátum területén a sziklás váztalajokat a kavicsos váztalajok váltják fel. A Versendi és Szigetvári körzetekben, valamint a Kelet-Mecsekben a lösz az uralkodó talajképző kőzet. A permi vörös homokkövön és agyagpalán kialakult talajok mészmentesek, míg a mészkőmálladékokon és löszön képződöttek többé-kevésbé meszesek. Nagy területen fordulnak elő Baranya megyében löszös üledéken kialakult barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj).

KLÍMA

Időjárásában fontos szerepet játszik a Mecsek hegység. Szélsőségektől mentes szubmediterrán hatás az uralkodó, az egyik legmelegebb borvidéke az országnak. A régióban uralkodóan nyugatias a légáramlás. A Mecsek és a Villányi-hegység csapásirányának megegyezősége miatt a két hegység között egy sajátos szélcsatorna hatás érvényesül, ami miatt a nyári időszakban ezen a vidéken gyakoribbak a zivatarok.

Csapadék mennyisége átlagosan: 600 mm

Évi átlagos középhőmérséklet: 10,7  °C

SZŐLŐFAJTÁK

olasz rizling, chardonnay, rizling szilváni, sauvingon blanc, kékfrankos, királyleányka, Irsai Olivér, cirfandli

 TERÜLETNAGYSÁG

engedélyezett szőlőfajtákkal beültetett terület: 565 hektár

TERMÉKLEÍRÁS

A Pécs eredetmegjelölés termékleírását itt olvashatja.

 

 

Pécs