Sümeg*

BORSTÍLUS

Fehérborok diszkrét illatvilágukban, rétegzett aromatika, ahol citrus, sárgahúsú gyümölcsök mutatkoznak sós, ásványos jegyekkel, de akár egy krémes komplexitást is magukénak mondhatnak. Ízben határozott savak, lineáris textúra és kifejezetten jó egyensúly jellemzi. A rozéborokat elsősorban piros bogyó gyümölcsösség, málna, szeder jellemzi. Ízben, friss, üde, magas savak és egyfajta ásványos textúra itt is érvényesül. Míg a vörösborok főleg pirosbogyós jegyek mellett, feszes szerkezettel, közepes tannin és test mellett, dinamikus, de érett savakkal bírnak és hosszú lecsengésben akár ásványos jegyeket is felmutatnak.

A sümegi pezsgő harmonikus savtartalmától a komplex gyümölcsössége és üdesége adja e termék egyediségét. Amellett érett ásványosság jellemzi. Ez köszönhető a változatos mészkő kőzetnek, amely különböző rétegekben megtalálható. A kőzet színe segít a hőátadásban, így érett alapanyag szüretelhető, amely elengedhetetlen a minőségi pezsgő készítésnek, Ugyanakkor a talaj adta ásványos karakter és a hűvös kontinentális klíma frissességet, sav gerincet is ad az alapanyagnak, amely szintén rendkívül fontos a magas minőségi pezsgő készítéséhez. Ez a kombináció, a hűvös kontinentális klíma és meszes, ásványos, fényvisszaverő talaj adta kombináció érett, de savakban gazdag alapanyagot
eredményez.

TERMŐHELY

Sümeg a Balatontól 20 km-re, a Bakony-hegység dél-nyugati sarkában helyezkedik el, Veszprém, Zala és Vas megye találkozásánál. Sümeg, a Dunántúl egyik idegenforgalmi ékköve, a maga természeti és épített örökségeivel. a Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcaimedencével összekapcsoló völgyben fekszik. Ez a lankás, dombos vidék gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik.

Csabrendek, Sümeg, Sümegprága

TALAJ

Földtanilag viszonylag újkori képződményről van szó: a terület a Pannon-tenger homokosagyagos lerakódásaiból jött létre, melyre negyedidőszaki, pleisztocén-kori lösz települt. A Kerka-torkolattól Molnáriig a Letenyei-dombság déli meredek peremét követi a Mura idősebb és fiatalabb teraszrendszere, ahol a folyóvízi tevékenység fiatal hordalékkúpokat (túlnyomórészt homokot és kavicsot) halmozott fel változó vastagságban. Ezek a kavicsos teraszok a pleisztocént követő idők során lepusztultak. Az Ős-Mura idősebb teraszait kavicsfoszlányok őrzik a folyó vízszintje felett 30-40 m magasságban. Murarátkától a fokozatosan kiszélesedő (5-10 km) völgysíkot a Mura újpleisztocén teraszrendszere és óholocén ártere uralja. Alapkőzetét kavicshordalék alkotja, melyet az Ős-Mura halmozott fel kb. 20 km széles medrében. A vízgyűjtőterület uralkodó felszíntakarója az agyagbemosódásos és a pszeudoglejes barna erdőtalaj. A Dobritól Murarátkáig terjedő délnyugati karéjban a barna- és vörösföld alapon gyakran homokkő is megjelenik, mely egyértelműen hatással van az itt termő borok enyhén ásványos ízvilágára. Az agyagos-löszösagyagvályogos-homokos-kavicsos-homokköves talajok egy dűlőn belül is többször változnak, így homogén talajról egyáltalán nem beszélhetünk a Mura OEM területén.

KLÍMA

Zala megye dombjai, szőlőhegyei országos viszonylatban is kivételesen jó klimatikus adottságokkal rendelkeznek. Ennek egyik oka, hogy a hidegbetörések alkalmával a hideg levegő csak a magasban áramlik be a terület fölé, alsóbb szinteken az Alpok hegyvonulatai útját állják. Másrészt a hidegbetörések után, délnyugat felől gyorsan enyhébb levegő keveredik a zalai térség fölé, ezért viszonylag ritkák a tartós hidegek. Ezen belül is a legjobb fekvésű szőlőhegyek a Lenti és Becsehely között húzódó déli, délnyugati és keleti tájolású domboldalak, mert a Mura folyó völgyében a hideg levegőnek van helye elterülni, a dombok fagylefolyása emiatt rendkívül jó. Országosan is a legenyhébb telű vidék a Zalai-dombság, így tavasszal korán indul a szőlő fejlődése, ősszel pedig van ideje a növénynek a télre felkészülnie, a vesszőknek beérnie. A nyári hőmérsékletek nagyon jó tartományban mozognak a Mura menti dombokon, ugyanis a nyári rekkenő hőségben kevésbé van meleg, viszont éjszaka viszonylag magasak a hőmérsékletek.

 SZŐLŐFAJTÁK

Chardonnay, Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Kéknyelű, Olasz rizling, Sárfehér,Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt

 TERÜLETNAGYSÁG

engedélyezett szőlőfajtákkal beültetett terület: 11,3 hektár

TERMÉKLEÍRÁS

A Sümeg eredetmegjelölés termékleírását itt olvashatja.

 

Sümeg*