Szatmári Szilvapálinka

Pálinkában alap íz a szilva, 23 államilag elismert fajtája tálalható jelenleg termesztésben. A különböző szilvafajták kóstoláskor igen változatos virágos, könnyed, lekváros, fűszeres, piros bogyós, magkarakteres, marcipános, fahéjas illat és íz jegyeket mutathatnak. A Szatmári Szilvapálinka előállításához a Penyigei és Besztercei szilvafajták használhatóak döntően. A szilvapálinka évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala, amely a gyümölcs aromagazdagságát koncentrálja a pálinkában. Különlegességét ízvilága adja, ahol a gyümölcsösséget zöldfűszeres, lekváros, édes csokoládés, marcipános zamatok teszik összetéveszthetetlenné.

Felhasználható alapanyag, szilva fajták:

Penyigei és Besztercei szilvafajták 80 %-ban, egyéb szilvafajtát max. 20 %-ban tartalmazhat, veres/vörös szilva nem lehet.

Földrajzi terület:

A „Szatmári Szilvapálinka” földrajzi jelzés kizárólag Magyarországon, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Csaholc, Csaroda, Darnó, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kölcse, Kömörő, Lövőpetri, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyhódos, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Pap, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szabolcsbáka, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Turistvándi, Turricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi és Vásárosnamény közigazgatási területén termesztett szilvából készített termékeken használható, amelynek cefrézését, erjesztését, lepárlását, érlelését, ágyazását, pihentetését és palackozását is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fenti települései közigazgatási területén végezték.

Szatmári Szilvapálinka