Szekszárd

Pannon borrégió

BORSTÍLUS

Dominánsak a vörösborok, kiemelkedik a kékfrankos, a kadarka és a Bikavér. A Bikavérben a kékfrankos és kadarka arányának legalább 40%-nak kell lennie, míg a cabernet franc, a cabernet sauvignon és a merlot aránya legfeljebb 40% lehet. A bort legalább egy évig kell fahordóban érlelni, és minimum három fajta házasítása kötelező. A Szekszárdi Bikavérek finom, kifejezett gyümölcsösséggel, elegáns, kerek tanninszerkezettel és buja, fűszeres karakterrel bírnak. A Prémium Bikavért legalább 12 hónapig kell hordóban érlelni és további egy évet palackban. Kiegyensúlyozott fahordó használat mellett, gazdag gyümölcsösség, harmónia, frissesség és komplex aromatika, hosszú lecsengés jellemzi ezeket a borokat.

TERMŐHELY

A borvidék a Szekszárdi-dombságon és a Geresdi-dombság északkeleti részén terül el. Az észak-déli csapású dombvidéktől nyugatra a 680 méter magas Mecsek-hegység nyúlványai, keleti felében pedig a Sárköz síksága, a Gemenci Tájvédelmi Körzet húzódik, amelyet a Duna folyó határol. A szekszárdi dombság vastag lösztakarója kitűnő alapot biztosít a kékszőlők termesztésének. A szőlőtermesztés szempontjából rendkívül szerencsés, hogy a lösz mindig tartalmaz legalább 5–7% aktív meszet, de előfordulnak talajok akár 10–30% mésztartalommal is. Ez lényegesen gazdagabb, komplexebb ízvilágot kölcsönöz a bornak.

István király Alisca helyén a római Mursa és Aquincum városokat összekötő út mentén új települést hozott létre, amely I. Béla király idejében a Szekszárd nevet kapta. A hódoltság ideje alatt terjedt el a “török szőlő”, a “török fekete”, mely szerb közvetítéssel kapta a kadarka nevet, és ami jó minőségű bort adott. Ekkoriban terjedhetett el a vörösbor készítésének sajátos módja Magyarországon. A szekszárdi bor nagy tisztelője volt Liszt Ferenc is. A szelíd dombvonulatok csalogató völgyek, völgykatlanok teszik változatossá a borvidéket, különleges mikroklímájú helyek adnak nagy gazdagságot a szőlő fejlődéséhez, éréséhez.

 Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kéty, Kakasd, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba

TALAJ

A Szekszárdi-dombság különböző, szabálytalan irányú dombhátakból és dombsorokból, valamint zegzugos futású eróziós völgyekből áll, vastag lösztakarója kitűnő alapot biztosít a kékszőlők termesztésének. A löszön mintegy 10.000 évvel ezelőtt, a holocénben löszvályog, homokos-kőzettörmelékes vályogtalaj, kisebb részben pannon homokkal kevert lösz alakult ki.  A domináns talaj egyértelműen lösz a vidéken. A lösz mellett barna erdőtalaj jellemző. A borvidék dombhátakból és dombsorokból, valamint eróziós völgyekből áll.

KLÍMA

A Szekszárdi borvidék klímája alakításában az atlanti és a mediterrán hatás a döntő, de jelentős a kontinentális klíma befolyása is. Különösen fontos a Duna éghajlat-befolyásoló hatása a borvidéken. A hatalmas folyó vízfelszíne visszatükrözi a napsugárzást, illetve a hatalmas víztömeg jelentősen csökkenti a szélsőséges hőmérsékletváltozások hatásait.

Csapadék mennyisége átlagosan: 598 mm

Évi átlagos középhőmérséklet: 11,3 °C

SZŐLŐFAJTÁK

kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc, Zweigelt, olasz rizling, kadarka

 TERÜLETNAGYSÁG

engedélyezett szőlőfajtákkal beültetett terület: 2252 hektár

TERMÉKLEÍRÁS

A Szekszárd eredetmegjelölés termékleírását itt olvashatja.

 

 

 

Szekszárd