Villány

Pannon borrégió

BORSTÍLUS

A Villányi borok három minőségi szinten jelennek meg: Classicus, Premium és Super premium. A Premium vörösborokat minimum 1 évig kell fahordóban érlelni, amennyiben kadarka vagy portugieser a fajta, akkor 6 hónapig. A Super premium vörösborokat legalább 2 évig kell érlelni, amiből minimum 1 évnek fahordóban kell történnie és csak cabernet franc-ból készülhet. Szigorú hozamkorlátozásúak, rendkívüli mélységet, gazdagságot mutatnak a fajta jegyei mellett, melyek a fekete bogyós gyümölcsösségtől, fűszerességen át akár némi bőrösséget és grafitot is képviselnek. Rendkívül tartalmasak, melegség, érett tannin, magas alkohol és telt test jellemző rájuk. Villányban elsősorban a vörösborok dominálnak és itt a fajta jellegétől, borászati technológiától függően a könnyed gyümölcsségtől, visszafogott tannintól egészen a telt, mély, markáns csersavakig és komplex ízekig terjedhetnek.

TERMŐHELY

A Villányi borvidék, mint lehatárolt termőhely szőlőültetvényei a környező síkságból kiemelkedő Villányi-hegység déli kitettségű lankáin kb. 25 km hosszan terülnek el. Feltehetően már a kelták idejében is folyt szőlőtermesztés ezen a területen, de bizonyítottan a római időkben vonták termesztésbe a vidék kitűnő adottságú területeit, melyek kivétel nélkül a mai napig szinte folyamatos művelés alatt állnak. Először a II. honfoglalás idején IV. Béla alapító levele tesz említést telepített szőlőültetvényekről, később a német ajkú közönség is fontos szerepet játszott a borvidék fellendülésében. A terület Magyarország legdélebbre fekvő borvidéke, a helyi éghajlatot a kontinentális és a mediterrán hatás határozza meg. Magyarországon itt köszönt be először a tavasz és a napsütéses órák száma is magasabb az országos átlagnál. A Villányi borvidék elsősorban vörösborai miatt vált ismertté és nemzetközi hírűvé.

 Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Kistótfalu, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya, Siklós, Szava, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány

TALAJ

A Villányi-hegység alapkőzetét tekintve középső-triászkori mészkőből és dolomitból, jurakori tengeri üledékből származó mészkőből, valamint az alsó-kréta időszakban képződött mészkőből áll. Az alapkőzeten a Villányi borvidék túlnyomó részén csernozjom barna erdőtalaj alakult ki. A pleisztocén időszakban, a hideg, száraz éghajlatú stádiumokban kialakult lösz és löszszerű „lejtőüledék” képezi a talajok anyakőzetét. Mészben való gazdagságából adódóan könnyen aprózódik és mállik, ezért rajta termékeny talajtakaró jött létre. Ennek megfelelően a talajtakaró a lejtőkön változó vastagságú mészben gazdag agyagos lösz, melyeket a fennsík jellegű hegytetőn több helyen redzina vált. Az alapkövön található altalaj vastagsága dűlőnként eltérő. A termőhelyet általában jellemzi, hogy viszonylag vastag, tápanyagokban gazdag talaj takarja az alapkőzetet.

KLÍMA

Éghajlati szempontból két hatás érvényesül a területen, a kontinentális és a mediterrán éghajlat, a szőlő borította déli lejtőkön elsősorban az utóbbi hatás a meghatározó. Mérsékelten nedves vidék enyhe téllel, ahol a csapadék eloszlása viszonylag egyenletes, a hőmérsékletingadozás kicsi. Az uralkodó szél északi és észak-nyugati, de gyakori a nyugat-kelet irányú levegőmozgás is.

Csapadék mennyisége átlagosan: 700 mm

Évi átlagos középhőmérséklet: 11 °C

SZŐLŐFAJTÁK

cabernet sauvignon, kékoportó (portugieser), cabernet franc, merlot, kékfrankos, olaszrizling, pinot noir

TERÜLETNAGYSÁG

engedélyezett szőlőfajtákkal beültetett terület: 2423 hektár

TERMÉKLEÍRÁS

A Villány eredetmegjelölés termékleírását itt olvashatja.

 

 

Villány